Foglalás
Bezár

Programlehetőségek, látnivalók

Programlehetőségek, látnivalók


Kalocsai Porcelán Manufaktúra – 6300 Kalocsa, Malatin tér 5.

A Kalocsai Porcelán Manufaktúrában a látogatók figyelemmel kísérhetik a porcelángyártás minden folyamatát, a porcelánöntéstől az égetőkemencéig. A festés mellett 1996 óta foglalkozunk porcelángyártással és jelenleg porcelán termékeink jelentős része manufaktúránkban készül. Bemutatjuk Önöknek a porcelánöntés, porcelán tisztítás, porcelán mázazás folyamatát, és ha kedvet kapnak hozzá, Önök is kipróbálhatják, hogyan is lesz a folyékony masszából kecses porcelán váza.
Továbbhaladva a manufaktúra szakemberei engednek betekintést a porcelánfestés mesterfogásaiba, és vendégeink átélhetik, ahogyan a sokszínű kalocsai népművészeti motívumok életre kelnek a festőasszonyok finom ecsetvonásai nyomán.
A látogatás végén bemutatjuk Önöknek égetőkemencéinket, majd bemutatótermünkben megtekinthetik termékcsaládjainkat, illetve kedvező áron vásárolhatnak porcelán termékeinkből.
A látogatás időtartama kb. 40-50 perc. Magyar, angol, német és olasz nyelvű idegenvezetést biztosítunk.

Szelidi-tó

A Kiskunság legkedveltebb kiránduló- és üdülőhelye - tavasztól őszig egészen biztosan - a Szelidi-tó. A tó homokos strandja, szállodája, kempingjei, magánüdülői, vendéglői, szabadtéri színpada nyugodt kikapcsolódást és mozgalmasabb szórakozást is kínálnak az idelátogató vendégeknek.
Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 ha., ezzel hazánk ötödik legnagyobb tava. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerületek kialakításra.

Kalocsai Érseki Könyvtár és Kincstár, Főszékesegyház

Átmenetileg csak Istentiszteletek alkalmával látogatható.



Barokk pompa a Dél-Alföldön

Kalocsa, a méltán híres paprika mellett a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb központja, az ezeréves kalocsai érsekség monumentális barokk stílusú Főszékesegyháza és a mellette álló ugyancsak barokk Érseki Palota a hangulatos Szentháromság térrel lenyűgözően egységes benyomást kelt.

A bájos kis Szentháromság téren áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú, erősen díszített Székesegyház, mellette pedig az Érseki Palota. A szabálytalan alakú tér közepén áll a névadó, 1786-ban épült Szentháromság oszlop.

A Főszékesegyház

A jelenlegi templom a negyedik ezen a helyen. Magyarország egyik legrégebbi székesegyházának építése még 1050 előtt lehetett, feltehetően maga István király finanszírozta, de az eredeti épületről csak ásatások nyomán vannak sejtések. A második székesegyház a 13. században épült, és a tatárjárás áldozata lett. A harmadik székesegyház építése Nagy Lajos király idejére tehető, a templom katolikusról református kézre vándorolt, majd vissza. Később a felvidéki protestánsüldözések miatt a hajdúk felégették várost, beleértve annak érseki palotáját és templomait is.
A negyedik, ma is álló székesegyházat Mayerhoffer András tervei szerint építették, 1735-54 között. A XX. század elején komolyabb átalakítások, hozzáépítések történtek. Ekkor épült a kripta, a körfolyosó, és visszaállították az eredeti olasz barokk bútorzatot is.
A két hatalmas torony közti főbejáratot íves erkélyt tartó oszlopok szegélyezik. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra áll.
Belépve a templomba szinte elkápráztatja az embert az arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő stukkókban igen gazdag belső.
A főbb látnivalók a templomban – a díszes berendezés mellett – Martinus Ravesu XIII. századi sírköve a szentélyfolyosó falában, és a gyönyörű Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárkép, Kupelweiser Lipót 1857-es alkotása.
A Fájdalmas Szűz oltár alatt fekszik Szent Piusz földi maradványa egy aranyozott koporsóban.
Érdemes megnézni még az aranyozott fából készült szószéket, oldalain a négy evangélista szobrával. A hatalmas Angster orgonán még Liszt Ferenc is játszott hajdanán.

Viski Károly Múzeum – 6300 Kalocsa, Szent István király út 25.

A Viski Károly Múzeum számos gyűjteménnyel és kiállítással várja látogatóit egész évben.

Hajósi Pincefalu – www.hajosipincefalu.hu

"Egy falu, ahol csak a bor lakik, de Ön mindig szívesen látott vendég" - Hajós - Pincefalu

Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik, mely az év bármely szakában kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Lakói 85%-ban svábok. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az "új haza" adta lehetőségeket.
A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és 1200 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.

A híres villányi borvidéken, Villány tőszomszédságában található a szintén világhírű, festői látványt nyújtó három szintes pincefalu. Itt néhány tucat pinceépület található. Ezzel szemben a Hajós Pincefalu több mint ezer pincével büszkélkedhet, csak a kacskaringós, zegzugos utcák száma több tucat a dimbes-dombos pincefaluban. Távol áll tőlünk a szándék hogy hasonlítgassuk a két pincefalut, de az tény hogy Hajós egy egészen más lépték, akár egész napot is el lehet tölteni a pincék között sétálgatva, de akár több napos programot, kikapcsolódási lehetőséget is biztosít

Nicolas Schöffer gyűjtemény- 6300 Kalocsa, Szent István kir. út 76.

Schöffer 1980-ban a Chronos 8 fénytorony terveit ajándékozta Kalocsa városának, melyet 1982-ben állítottak fel a busz pályaudvarnál.
A kibernetikusan programozott fénytorony érzékelte a forgalom lüktetését, annak zajait rejtett mikrofonok továbbították egy elektronikus rendszerbe, amely a tükröket forgató motorokat vezényelte, és ahogy erősödött a forgalom, úgy pörögtek annak ritmusában.
A torony környezetével szimbiózisban élve működött, együtt aludt, együtt ébredt, együtt lüktetett a várossal, szinte „élőlényként” alkalmazkodva hozzá. A Chronos 8 esztétizálva adta vissza a busz pályaudvar lüktető életét.
Átadását követően szinte egyik napról a másikra a város kuriózumává lett, égig érő fénycsóváiban több kilométeres távolságból gyönyörködhetett a lakosság.

Népművészeti tájház- 6300, Kalocsa Tompa Mihály utca 5-7.

Gábor Lajos 1952-ben hagyta a városra a mai múzeum épületét Akkoriban a szomszédos épületekben a kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet készítette népművészeti termékeit. A rendszerváltás után, a Háziipar megszűntével a Kalocsa-Korona Tours Utazási Iroda felvásárolta a múzeum melletti épületeket és kialakított egy folklórpresszót és egy bemutatótermet is.

Maga a tájház az ún. "partos ház"-ak közé tartozik. Dombra építették a lakóépületet, mely a Duna közelségéből adódó esetleges árvíz esetén védve volt. Vályogból készült, így télen tartotta a meleget, nyáron pedig hűvöst adott. A tetőt náddal fedték; a kéményen kereszt hirdette lakosainak vallásosságát.

Az ilyen jellegű parasztházak általában 3-4 szobásak voltak. Az ún. tiszta szobát a család csak ünnepnapokon használta, vagy ha messziről jött vendég érkezett. Falait az asszonyok szabad kézzel pingálták: az erdők, a mezők és a képzelet virágaival.

A második helyiség a konyha volt. Érdekessége a nyitott kémény, ahol télen kolbászt füstöltek. A meleget a kemence szolgáltatta: ebben sütötték az asszonyok a kenyeret is.

A következő szoba a lakószoba, a család mindennapjainak színhelye. Egyszerre több generáció is együtt élt ebben a szobában: nemcsak a szülők és a gyerekek, hanem sokszor a nagyszülők is. Természetesen nem hiányozhattak a falakról a szent képek sem: a család katolikus hitének jelképei.

Az utolsó szoba korábban kamra volt, ahol most egy kis kiállítás keretében követhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését. Hiszen a kalocsai hímzés nem volt mindig ilyen színes. Korábban fehéren fehéret hímeztek, majd később jött hozzá a fekete, piros és a kék szín. Ezeket a színeket akkor még növényekből nyerték. Később, úgy a harmincas évek végétől vált sokszínűvé a kalocsai hímzésvilág.

Turisztikai Látogatóközpont - Szent István kir. út 6.

A 600 négyzetméteres létesítményben helytörténeti kiállítást, infópontot, a pincében pedig a Duna Borrégió borait bemutató tárlatot és kóstolóteret rendeznek.
A látogatók a monitoron is látható egyes helyszíneket, az azokhoz tartozó információkat a magyar mellett német és angol nyelven is követhetik. Ez a megoldás azért is előnyös, mert ki-ki a rendelkezésére álló idő függvényében, érdeklődési körének megfelelően döntheti el: városlátogató programját hol kezdi és fejezi be. A Látogatóközpont fogadótere már önmagában is beszédes, hiszen a polcokon minden olyan termék megtalálható, és természetesen megvásárolható, amelyet a fűszerpaprikától a pingáláson, varráson át a porcelánig, a kalocsai motívumokkal díszített ruhadarabokig helyi népművészek és kézművesek készítenek. Az egyik sarokban a kortárs művészek alkotásai is helyet kaptak.

A színvonalas kiállításnak természetesen nem az a célja, hogy egy-egy turisztikai látványosságba mélyebb bepillantást engedjen, – ahhoz fel kell keresni az egyes helyszíneket – viszont esszenciáját adja mindannak, ami a Kalocsára látogatóknak hasznos információkat nyújt, izgalmas és érdekfeszítő látványosság lehet.

Az egyházi értékek bemutatása mellett a Kalocsa Szíve Program nagy hangsúlyt fektet Kalocsa városának és környékének bemutatására, így a Tomori Pál Főiskola kihasználatlan épületrészében egy turisztikai infóponttal egybekötött látogatóközpont kapott helyet, ahol helyi és a városba látogató vendégek nem csak hasznos turisztikai tippekkel, de a helytörténeti tárlat ismeretanyagával is gazdagabbak lehetnek.
Az ingatlan dél-keleti sarkának átszabása természetesen a műemlékvédelmi szempontok maximális figyelembevételével történt, ám így is lehetőség kínálkozott a kortárs építészet becsempészésére az ódon falak közé. Az akril információs pavilon tengelyébe rejtve ugyanis egy lépcső található, amely Látogatóközpont másik attrakciójához, a Duna Borrégió borait bemutató pincébe vezet, ahol természetesen nem csupán megcsodálni, de megkóstolni is meglehet e kiváló zamatú nedűket. Aki kevésbé ismeri a borokat, azok számára érdekes lehet, hogy a Duna Borrégió hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű bortermelő vidéke, amely magában foglalja Csongrádi, a Kiskunsági, a Hajósi borvidéket, valamint a Solti Szőlőhegyet is.
A Látogatóközpont épületében kap helyet Kalocsa helytörténeti gyűjteménye is, amely a honfoglalás korától kezdve egészen a XX. század építkezéseiig kalauzolja az érdeklődőket, nem elfeledve a jelenkor munkálatait, és a jövő olyan fejlesztéseit, mint amilyen a Paks és Kalocsa közé tervezett Duna híd. Emellett szerepet kap a tárlaton a várost messze földön híressé tevő egyházi élet, a paprikatermesztés és a tőle elválaszthatatlan páratlan gasztronómia, valamint a népművészeti ágak, úgymint a hímzés, a pingálás és a táncok is.
Érdekesség, hogy a Látogatóközpont sarkánál található a beruházás alapköve, amely éjszaka – akárcsak az épület maga – díszkivilágításban tündököl, kihangsúlyozva a rajta szereplő kalocsai népművészeti motívumokat.

Érsekkert

A Kalocsai Érseki Palotához tartozó kertet az 1790-es években Kollonich László érsek hozta létre az épület terepszintjétől jóval alacsonyabban fekvő sáros, vizenyős, zsombékos területen. Az U-alakú kastély előtt, valamint a belső udvarban szimmetrikus barokk kert található. A mélyebben fekvő hátsó területen kialakított park feltehetően franciakert volt eleinte, ezt tanúsítja Oszvald Gáspár, a váci püspöki uradalom piarista építési igazgatójának a Főegyházmegyei Levéltárban őrzött francia kerttervrajza is. A terület később fokozatosan angolkertté alakul át. A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek (1867-1891), aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottságának is a vezetője volt, különösen a szívén viselte. 1930 körül a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettéválasztották, és megnyitották a város lakossága előtt, mely kellemes sétára és kikapcsolódásra nyújt lehetőséget ma is az itt lakóknak. E különleges környezetet fokozta tovább a Kalocsa Szíve Program, amelynek keretében táblákkal ellátott botanikai tanösvényt alakítanak ki, valamint kényelmes és korszerű utcabútorokat helyeznek majd el, nem megfeledkezve a szükséges szemetesek kihelyezéséről sem.

Asztrik tér és Érsekkert út

A Kalocsa Szíve Program keretében nem csupán beltéri fejlesztések és épület felújítások, bővítések szerepelnek, hanem a Kalocsa barokk kisvárosi hangulatát éppúgy meghatározó közterületek átalakítása is. A Kalocsa Szíve program egy olyan komplex turisztikai fejlesztést hordoz magában, mely egybefogja Kalocsa egyházi, szakrális, népművészeti, tájtörténeti, kortárs művészeti és újonnan megfogalmazott turisztikai attrakcióit. Ezen elemek egy hálóra való felfűzésének szükségességére és az épített, illetve szellemi környezet tartalmi adottságainak inspirációjára reagálva kellett magát az összekötő térhálót is megfogalmazni.
Az Érseki Palota, a Főszékesegyház, az Érseki Kincstár, valamint a Látogatóközpont vonzerejét a Kalocsa Szíve program keretében, az Érsekkert rekonstrukciójával egészítettük ki, mely Magyarország egyetlen nyitott főpapi kertje. Az őket összekötő tér kiemelt fontosságú szerepet tölt be a turisztikai attrakciók sorában. A műemléki környezetben feltárulkozó térsor, vagyis az Asztrik tér és az Érsekkert utca önmagában is attrakcióként fogalmazódik meg, köszönhetően a projektnek.
Az Asztrik tér Kalocsa egyik központja, köszönhetően a területen található számos fontos intézménynek. Innen indul az Érsekkert felé vezető sétány, itt található a Dózsa György Gazdasági Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény és a Szent József – Zárdatemplom.
A projekt részeként a mostani, gépjárműforgalommal is terhelt térség képe jelentősen megváltozik, mivel az egy séta-, és rendezvénytérré alakul át. A műemléki jelentőségű intézmények díszkivilágítást kaptak, a gyalogosok biztonsága és pihenése érdekében pedig módosul az átvezető utak tengelye.
Az Asztrik teret elhagyva, megérkezünk az Érsekkert bejáratához vezető Érsekkert utcába. Ez a tengely a korábbi vegyes használat helyet ezután csak a gyalogosok közlekedését szolgálja, felvezető zónát képezve a főpapi kerthez. Az utca részét képezi egy multifunkcionális rendezvénytér, ahol városi és regionális programok, kirakodóvásárok idején az árusok pavilonjaikat felállíthatják, ideiglenes akár piaci forgatagot varázsolva a területre. Az utca végén pedig az érsekségi kertészlakból kialakított fogadóközpont található.

Érsekkerti Fogadóépület

A korábban kertészlakként, majd lakóépületként funkcionáló, az 1800-as évek végén épült háromosztatú polgári ház eredeti formájában egy falazott oszlopos hossztengelyes, nyeregtetős épület képét mutatta. A XX. század második felében azonban kapott egy bővítést mely által az egytengelyes tömeg törttengelyűvé vált. A hozzáépítés már semmilyen formában nem őrizte, vagy vitte tovább az eredeti építészeti értékeket, mi több őszintén elmondhatjuk, hogy azokban is rombolt, ezért turisztikai célú hasznosítása előtt ismételten átépítettük.
Az épületbe funkcionálisan a következő helyiségek kerültek: érsekkerti fogadóközpont, infópont, porta, rendezvényiroda, kerttörténeti kiállítás, bemutató-galéria, mosdók, biztonsági felügyeleti szoba, gépészeti tér. A kertészlak új kialakítása szerint a galériával együtt összesen 180.00 m2. Az épület mellett, az Érsekkert határoló kerítésébe rejtve helyeztük el az ideérkező vendégek számára a kerékpártárolót, valamint a kert fenntartásához szükséges eszköztárolót. Érdekes dizájn-elem az érsekkert kapujába metszve a Kalocsai Érsekség és Kalocsa Város címere.

Chili-Trade Kft. 6351 Bátya, Bajai u. 8.

A Chili-Trade Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. 1994 októberében alakult. Cégünk fő tevékenysége a fűszerpaprika feldolgozás és csomagolás. Magyarországon a fűszerpaprika mintegy 300 éve házi fűszer. A fűszerpaprika olyan mindennaposan használt fűszernövénnyé vált, amely ma már nem hiányozhat táplálkozásunkból.

A fűszerpaprika őrlemény az illatok, ízek, aromák együttese, a magyaros ételek legfőbb záloga. Megnyerő színe, magas színtartalma, édeskés vagy csípős íze igazi magyar fűszerré tette, jelentős mértékben hozzájárult a magyar konyha világhírnevének megalapozásához. Magyarország kiváló klímája, talajadottságai, az évszázadokra visszanyúló és apáról fiúra szálló termesztési hagyomány tette a növényt világhíressé.
A Chili-Trade Kft. ezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva tevékenykedik. Kalocsa környékének kiterjedt paprikaültetvényein termett különleges tulajdonságú őrleményt rejt a csomagolásunk, melyet az alföld jó talaja, napfényben gazdag klímája érlelt meg a paprikát kedvelők örömére.
Ennek az alapanyagnak a hagyományos eljárással történő feldolgozásával őriztük meg az őrlemény kiváló tulajdonságait. 2001 óta HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert működtetünk. A minőségbeli javulást a csíraszegényítő eljárásnak köszönhetően tudtuk elérni.

A paprikához szorosan kapcsolódik az egyik termékkülönlegességünk, a paprikamag étolaj. A paprika húsából és magjából nyerik ki a kellemes ízű és aromájú olajat. A hideg eljárás során kinyert olaj megőrzi eredeti vitamintartalmát és ízvilágát.

Egyéb kézimunkával készített termékeink is vannak, melyek a következők:

  • különböző paprika fűzérek
  • fokhagymafonatok
  • házi ízesítésű savanyúságok, paprika - és fokhagymakrémek
  • kézzel festett fa - dísztárgyak


Hírlevél feliratkozás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy azonnal, az elsők között értesüljön kedvezményes ajánlatainkról!